„Az újkori európai képzőművészetben az akt műfajának elterjedésével a nőábrázolások egyre inkább eltárgyiasítják és erotizálják a női testet, amely a férfitekintetnek kiszolgáltatva az eszményi szépség mellett mindig felidézi a férfitest elleplezett vágyait is. Tanulmányaim és esszéim alapvetése, hogy az újkortól kezdődően a képzőművészeti gyakorlat, a XVIII. század végére pedig az irodalmi szövegek is egy olyan képet alakítanak ki a nőről, amely lényeges antropológiai belátásokhoz vezet. Rögzítik ugyanis az eszményítéssel egyszerre jelenlévő eltárgyiasulást, passzivitást és vágykeltést, ami mindenekelőtt a férfitekintet konstrukciójának eredménye. Képelemzéseimet (amelyek tárgya a legtöbb esetben álló vagy fekvő akt) a római szobrászatból inspirálódó reneszánsz képzőművészet testábrázolásainak paradoxonjai alapozzák meg, a jól érzékelhető feszültségek jellemzően az antik és a keresztény testfogalmak találkozásából termelődnek ki. Az anatómiai Vénusz viaszbáb-figurája egy másik lényeges együttállást is kifejez, a régiség orvostudományának és a képzőművészetnek a szoros kapcsolatát, amely a kortárs művészethez és testképhez is elvezet.” (Bódi Katalin)
Bódi Katalin irodalomtörténész Éva születése című kötete az Új Alföld Könyvek sorozat harmadik darabjaként jelent meg színes képmelléklettel. A kiadvány a képzőművészeti testábrázolások rejtélyeinek nyomába ered, így nemcsak az irodalom- és kultúratudomány területével foglalkozó szakemberek forgathatják haszonnal, hanem a művészettörténeti érdekességek és a képelemzés gyakorlata iránt érdeklődők is.
Az Éva születése bemutatója a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtárában (főépület, 303.) lesz a Debreceni Irodalmi Napok keretében, november 6-án (szerda) 16:30-tól. A szerzővel a kötet szerkesztője, Áfra János beszélget.
A kötet tartalomjegyzéke:
Előszó
Éva születése
Női messiások
A főben járó bűn – A kéj megjelenítése Agnolo Bronzino festményén
Szépség és szenvedés – A passióábrázolás képi hagyományai a felvilágosodás emberképében
Képpé alakítható-e a szégyen? – A Lucretia-tárgyú képek a reneszánsz festészetben
Médeia, az alkimista – Girolamo Macchietti festményéről és a Médeia-ábrázolások alapproblémájáról
Tárgy és alany – Artemisia Gentileschi és a női tekintet
Cigány Vénuszok – A Vénusz-téma a nagybányai festőiskola cigányaktjain
Fekvő testek a késő reneszánszban
A heverészés esztétikája
A második nem – Drozdik Orshi kiállítása ürügyén
Bogozás – Ingres hegedűjének szólamai
A hasonlóság alakzatai – Képzőművészet és realizmus Balzac Sarrasine című novellájában
Névmutató
Képmelléklet
Képek forrása
Hozzászólások